A természet fúziós erőműve!
- A Nap, a földi élet elsődleges energiaforrása. Földünk másodpercenként 50 milliárd kWh energiát kap a Naptól. Ez a hatalmas „fúziós erőmű” már évmilliárdok óta üzemel. A nap felületének hőmérséklete 6000 Kelvin. A Nap hatalmas tömegében amely a naprendszer több mint 99%-a az évmilliárdos működés ellenére még mindig több, mint 70% hidrogén „üzemanyag” van, ami szinte kimeríthetetlen energiaforrásként értelmezhető.
- A Nap becsült sugárzási teljesítménye 3,96 x 1023 kW, ebből a földet elérő sugárzó teljesítmény mintegy 173 x 1012 kW, ami a jelenlegi energiaigényünket több ezerszer meghaladja. A sugárzás direkt, és szórt sugárzás formájában jut el a Föld felszínére. A felhasználható napsugárzás az alkalmazás földrajzi helyétől, az évszaktól, és a napszaktól is függ. Magyarországon az évi átlag napsütéses órák száma 2100h/év, ami jónak számít. További körülmények, mint a levegő szennyezettsége, relatív páratartalom, a felhősödés, szintén befolyásolják a felhasználás mértékét. A Föld légkörének határát elérő napsugárzás mértékéül a napállandót használjuk, amelynek értéke 1353 Watt/m2. Mindebből a Föld felszínéig eljutó sugárzás ideális esetben 1000 Watt/m2. A napenergiát alapvetően kétféle módon tudjuk hasznosítani: Passzív hasznosítással, amely az épületek tájolásával, kialakításával érhető el, kiegészítő berendezés nélkül (például passzívház), illetve Aktív hasznosítással, az erre a célra szolgáló eszközökkel, vagyis napkollektorral vagy napelemmel.
- A napenergia piacon egyre nagyobb a választék, sok gyártó sokféle terméket forgalmaz. Legelterjedtebb kollektor típus a Síkkollektor, és a Vákuumcsöves kollektor. A különböző gyártók, különböző minőségben dobják őket piacra, mind két típust. Itt is igaz az a mondás, hogy "olcsó húsnak, híg a leve " ezért érdemes, jól körüljárni, és megfontolni, hogy milyen gyártmányt, milyen garanciával, és milyen feltételekkel adják el az embernek. Fontos szempont a helyes méretezés is, egy átlag ember napi melegvíz fogyasztása 50-60 liter, átlagon felül ez akár 80-100 literig is terjedhet. A méretezésnél mindig túl kell méretezni a víz fogyasztási oldalt 30-40%-al mert a termelés, és a fogyasztás nem esik egy időre. Tehát egy 150 literes melegvíz tartály kettő átlagos fogyasztót tud kiszolgálni.
A síkkollektorok, már bizonyítottak több mint 40 éve kaphatók, az évek alatt csiszolódtak, fejlődtek úgy mint hőhordozó közeg, hőelnyelő felület, kollektorház szigetelés, és számtalan anyag használat változott, a mai változat már csak alakjában hasonlít a elődeire. Gravitációs, és zártkörű változatban kapható, a zártkörben keringetett hőátadó folyadék biztonságos egész éves üzemelést biztosít. Az üzemidejük 25-30 évre tehető, és a jó minőségű kollektorokat ma 10 év körüli garanciával adják. Fontos még, hogy minősített, bevizsgált kollektort válasszunk, mert így a minőséget független szervezetek is alátámasztják. A legnagyobb szervezetek SPF svájci napenergia kutató intézet, SP Svéd solarteknikai intézet, a ISE nap és energia kutató intézet, és a Solar keymark európai tesztelő intézet.
A vákuumcsöves kollektorok, ma a legfejlettebb technikát képviselik lényegében a piacon számtalan cég, különböző minőségben, különböző technikájú kollektorokat forgalmaz. Ami közös bennük az a vákuumcső, ami minimum két féle lehet, a szimpla falu kivitel, és a dupla falu "Sydney" vagy nevezhetnénk inkább kínai típusnak mivel 90%-an ott készül. Az utóbbi típuson belül is megkülönböztettünk még, CPC (Compound Parabolic Concentrator 3. ábra) ez annyit jelent, hogy egy tükröződő felületet helyeznek el a vákuumcsövek mögött, ami visszaveri a sugárzást a csövekre így a hatásfok javul, a hátrány, hogy idővel elkoszoldhat ez a tükröződő felület.
3.ábra
Ezeknek a típusoknak a közös jellemzője, hogy egy közvetítő közeg (fagyálló folyadék) keringetésével adják le a hőt. Van azonban még egy típus az úgynevezett hőcsőves "heat-pipe" rendszerű vákuumcsöves kollektor működése egyszerű a csövek aljában kevert közvetítő folyadék helyezkedik el, ez a magas hőmérséklet hatására gőz halmazállapotba kerül, és a kollektor csövek tetejébe vándorol ahol egy hőcserélő edénybe fagyálló folyadék kering, ez a folyadék átveszi a hőt így a gőz halmazállapotból újra folyadék lesz, és visszafolyik a kollektor cső aljába, a folyamat kezdődik előröl.

Az ilyen típusú kollektor gyártok állítják, hogy ezzel a rendszerrel jobb hatásfokot lehet elérni bármi másnál, de ez így nem igaz, a hőcső alkalmazása nem eredményez hatásfokjavulást, sőt az eggyel több hőcserélő miatt inkább csökken a hatásfok, előnye leginkább abban rejlik, hogy az egyes csövek különálló, kompakt egységet képeznek, így ezek külön szerelhetők, törés esetén a csövek, a rendszer leürítése nélkül is kicserélhetők.
Egy kis segítség a döntéshez:
- Az SPF labor oldalára ellátogatva kiderül, hogy jó pár "kiválónak" titulált vákuumcsöves kollektor jócskán alulmarad a síkkollektorok teljesítmény szintjének. A neves európai vákuumcsöves kollektor gyártók mint például az AMK garantálja az igáslóvak teljesítményét, ezért az árát is megkérik. Győződjön meg saját szemével a "nem európai" vákuumcsöves kollektorok gyatra teszteredményén, és ne higgye el, hogy minden arany ami fénylik.
Több információ ide kattintva tudhat meg: Teszteredmények
Síkkollektor |
Vákuumcsöves napkollektor |
Előny: |
Hátrány: |
Előny: |
Hátrány |
- hosszú élettartam
- kedvező ár
- jó hatásfok
- ütésálló abszorber |
- télen gyengébb hatásfok (nem a Kínai vákuumcsöves kollektorral szemben) |
- 20%-al jobb hatásfok a síkkollektornál
- nincs veszteség
- csövenkénti cserélhetőség (nem mindegyik típusnál) |
- 15 éves becsült élettartam
- drága bekerülési költség (nem a Kínai)
- sérülékenyebb abszorberfelület |
Klikk Síkkolektor, és Vákuumcsöves napkollektor! |